Tragédiák és természeti katasztrófák

Szerencsétlenségek, légi, vízi és szárazföldi katasztrófák, tűzvészek, erőteljes tornádók, félelmetes jégesők, viharok, áradások, ciklonok, árhullámok, földrengések, tönkrement termés és éhség, halálos járványok, különböző emberi és állati betegségek, az elhatalmasodó erkölcstelenség, fajtalankodás és szemérmetlen szexuális túlkapások, gyilkosságok, háborúk és háborúk híresztelése. Miért történik mindez?

  „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld” (2Tim 3:1-5)
Az országhatárok elmosódnak. A föld nemzetei összegyűlnek Európában és a világ többi részén is. A nagy vállalatok, bankok, üzletek társulnak és erős hatalmi központokat képeznek. A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek. A szegények a hatalmi elit törvényi sokrétűségének lesznek kiszolgáltatva. A nagyvárosok, a technika és számítógépek vezérelte társadalom egyre szabályozottabbá és művibbé teszi a világot.

Mindez annak a jele, amit megjövendöltek a királyok Királya, Jézus Krisztus, Megváltónk második eljövetele előtti időkre.

De mikor jön el ismét Jézus Krisztus és hogyan jön el? Kik lesznek a megváltottak, és kik vesznek el? Milyen lesz a jövő? Ezekre és további kérdésekre próbálunk válaszolni ebben a füzetben.

A mennybemenetel

Sokan hirdetik, azt a rejtélyes „eseményt”, amelyben emberek milliói eltűnnek a föld színéről és felmennek a mennybe, a nehéz idők előtt. A többiek itt maradnak. De mit ír erről a Biblia?

„Amiképpen pedig a Noé napjaiban volt, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban ettek és ittak, házasodtak és férjhez mentek, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába ment. És nem vettek észre semmit, mígnem eljött az özönvíz és mindnyájukat elragadta: akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok” (Mt 24:37-42).

Ebben a szövegben Jézus azt mondja, hogy ez akkor fog megtörténni amikor ismét eljön, néhányan elragadtatnak majd és néhányan hátra maradnak. Csak akkor, Jézus eljövetelekor lesz a mennybemenetel. A következő bibliai idézetek is ezt az állítást erősítik meg: „És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen” (Mt 24:30-31). „Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk” (1Thessz 4:13-17).

Ebben a szövegben arról is olvashatunk, hogy az elragadtatás akkor fog megtörténni, amikor Jézus újra eljön, hogy előhozza az övéit. Igen, ez a szöveg megerősíti azt, hogy először a halottak támadnak fel, és azután elragadtatnak velük együtt azok akik abban az időben a földön élnek. Először azok támadnak fel, akik Jézusba vetett hittel haltak meg, és akkor ők – együtt mindazokkal a hívőkkel, akik a földön élnek – fölemelkednek, hogy találkozzanak az Úrral. Ezért nem bibliai eredetű az az elképzelés, hogy az emberek titokban fognak „felragadtatni” / elragadtatni Jézus visszatérése előtt.

Ma sokan vannak, akik azt hiszik, hogy Jézus ismét eljön erre a földre, és elfoglalja Dávid trónját Jeruzsálemben. És akkor a zsidók lesznek Jézus kivételes szóvivői, és a meg nem váltottakat ezer évre összegyűjtik. Ez a kinyilatkoztatás is ellentmond a Bibliának. Igen, megtévesztő. Hiszen Jézus maga mondja, hogy az ő királysága nem evilági. (Jn 18:36). Ezen kívül arról is olvastunk, hogy mire Jézus eljön, addigra már minden végleges. Kiderül, hogy ki az, aki megváltatik, és ki az, aki elveszik. Akkor már nem lesz több próbaidő. Most kell elfogadnunk a megváltás ajándékát, vagy soha. Amikor Jézus eljön, már késő megtérni.

A thesszalonikaiakhoz írt első levél 4. fejezetének 13-tól 17-ig terjedő verseiben arról olvastunk, hogy Jézus nem fog lejönni erre a földre. A megváltottak fognak fölemelkedni a levegőbe.

Ott, a levegőben találkoznak Jézussal, és Vele mennek a mennybe, Isten angyalainak kíséretében.

Senkinek nem kell abban kételkednie, hogy először a megváltottak mennek a mennybe. A Jelenések könyvének 4. fejezetében található, hogy Isten és Jézus trónja a mennyben van. Később olvashatjuk, hogy a megváltottak a mennyei trón előtt álltak. (Jel 7:9). A továbbiakban a Jelenések könyvében arról olvasunk, hogy a megváltottak otthon voltak Isten országában, ekképpen: „És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében voltak az Istennek hárfái” (Jel 15:2).

Mielőtt Jézus felment volna a mennybe így szólt tanítványaihoz: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek” (Jn 14:2-3).

Búcsúbeszédében ezt is mondta tanítványainak: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljön reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samáriában és a földnek mind végső határáig. És mikor ezeket mondta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogta el őt szemeik elől. És amint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elment, íme két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában, kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit álltok nézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképpen jön el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe” (ApCsel 1:8-11).

A fenti szövegekben egyértelműen az áll, hogy a megváltottak elragadtatnak majd a mennybe. A menny az a haza, amelyre Jézus követői vágynak. Pál megerősíti ezt, amikor a hit hőseiről beszél: „Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön. Mert a kik így szólnak, nyilván jelentik, hogy hazát keresnek. És hogyha eszükbe jutott volna az, a melyből kijöttek, volt volna idejük a visszatérésre. Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyelli őket az Isten, hogy Istenüknek neveztessék, mert készített nekik várost” (Zsid 11:13-16).

Gyötrelem az eljövetel előtt

A Biblia szerint Jézus következő eljövetele előtt minden ember választás elé kerül, amikor eldöntheti, hogy vagy a Teremtő Istent imádja, vagy pedig a ”fenevadat”, és fölveszi annak ”jelét” (Jel 14:6-12). Vannak, akik azt mondják, hogy a ”fenevad jelének” gyötrelme csak a felmenetel után jön el. A Biblia ugyanakkor megerősíti, hogy azok, akik megváltva az Isten birodalmába kerültek előzetesen küzdöttek az ellen, amit a Biblia a fenevad képének vagy a fenevad jelének nevez. János így ír róla: „És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán, láttam állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében voltak az Istennek hárfái” (Jel 15:2)

Valamivel később, a Jelenések könyvében János beszél a hívőkről, akik megváltott állapotban, otthon voltak Isten birodalmában. Így szól: „És láttam királyi székeket, és leülnek azokra, és adaték nékik ítélettétel; és láttam azoknak lelkeit, akiknek fejüket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és akik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig” (Jel 20:4).

A megváltottak a Bárány, azaz a Krisztus vére által legyőzték a fenevadat, a fenevad képét és a fenevad jelét. Ezért azok, aki élnek Jézus újbóli eljövetelekor, már átélték a gyötrelmet. Igen, az Írásban az áll, hogy mindenki, legyen az akár gazdag, akár szegény, szembesül a fenevad jelét és a fenevad képét jelentő próbatétellel. (Jel 13:15-18.) (Erről a témáról bővebben olvashatsz a hirdetett füzetekben). Imádni Istent, mint Teremtőt, vagy a ”fenevadat”, és annak ”jelét” – ez a nagy megpróbáltatás vár mindenkire közvetlenül Jézus második eljövetele előtt. Most kell eldöntenünk, hogy igent mondunk Jézusnak. Akkor Ő megadja nekünk azt a segítséget és Vele való tapasztalatot, ami az eljövendő nehézségek leküzdéséhez lesz szükséges. Erőt és bátorságot fog adni, hogy hallgassunk Istenre és az Ő parancsolataira, és ne a fenevadnak engedelmeskedjünk, és ne őt imádjuk.

Hamis „Megváltó”

Kanyarodjunk vissza Jézus visszajövetelének igazságához. Vannak, akik azt állítják, hogy Jézus rejtve érkezik majd; hogy majd hol itt, hol ott megmutatja magát egy-egy embernek. De Jézus figyelmeztet e csalás ellen. Ő tudta, hogy ilyen csalások várhatók, ezért a következőket mondta:

„Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott; ne higgyétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is. Íme eleve megmondtam nektek. Azért ha azt mondják majd néktek: Íme a pusztában van; ne menjetek ki. Íme a belső szobákban; ne higgyétek. Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is” (Mt 24:23-27).

Mivel láttuk, hogy Jézus nem fog lejönni a földre következő eljövetelekor, ezért ne engedjük becsapni magunkat akkor, amikor valaki azt állítja, hogy Jézus ismét eljött, és egy adott helyen található. Már olvastuk, hogy Jézus az ég felhőiben jön majd az utolsó trombitaszó kíséretében. Mint a villám fényét, olyan tisztán fogjuk mindannyian látni, amikor Jézus megérkezik. A Biblia így ír erről: „Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is” (Jel 1:7). Egyértelmű, hogy Jézust mindenki látni fogja, amikor eljön. Arról is olvastunk, hogy a megváltottak felemelkednek a felhőkbe, hogy találkozzanak Jézussal a levegőben. Nem a földön, hanem a levegőben találkoznak majd Jézussal.

Az elváltozás

De mi történik a megváltottakkal, amikor Jézus ismét eljön? A Biblia azt mondja, hogy átváltoznak: „Íme titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra” (1Kor 15:51-54).

Pál is így ír erről: „Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket” (Fil 3:20-21).

A Biblia elmondja, hogy az emberek Isten képmására lettek teremtve. Dicső testük volt, és Isten közelében lehettek. Mivel nem engedelmeskedtek és ettek a tiltott gyümölcsből, vétkeztek és elveszítették dicsőségüket. (1Móz 3:6-19). Ekkor már nem élhettek úgy, hogy látják Istent. Halandóvá vált a testük. A tied is és az enyém is.
De Isten szeretné visszavezetni az embereket egy olyan állapotba, ahol Isten közelében lehetnek anélkül, hogy meghalnának. Ez akkor fog megtörténni, amikor Jézus Krisztus eljön az övéiért.

A halottak a sírokban nyugszanak

Arról is olvastunk, hogy a halandó halhatatlansággal fog felruházódni.
Csak Isten az aki halhatatlan. A Biblia ezt így erősíti meg: „Kié (Isten) egyedül a halhatatlanság” (1Tim 6:16).

Amikor az ember meghal, megszűnik létezni. A Biblia szavai szerint: „Az élők annyit tudnak, hogy meg fognak halni; de a holtak semmiről sem tudnak, semmiből sincs hasznuk többé, még az emléküket is elfelejtik. Szeretetük is, gyűlöletük is, igyekezetük is tovatűnik, és nincs részük soha többé semmiben sem, ami a nap alatt történik. Tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van, mert nem lesz cselekvés, gondolkozás, ismeret és bölcsesség a holtak hazájában, ahová menned kell!” (Préd 9:5-6,10 MBT új ford.). Amikor egy ember halott, olyan mint az élettelen kő. Nincs benne élet, gondolat, értelem, lét. A sírban fekszik és porrá lesz. Ezért egy új csoda lesz amikor Jézus feltámasztja az embereket a sírokból, egyeseket örök életre, másokat örök elvesztésre. (1Móz 3:19; ApCsel 5:28-29).

Amikor Jézus egyik barátja, Lázár, meghalt és négy napja holtan feküdt, Jézus alvásnak nevezte a halált. Később azt mondta, hogy Lázár halott volt. (Jn 11:1-44). Tehát a holtak a sírokban nyugszanak, „alszanak”. Akik Jézus Krisztusba vetett hittel haltak meg, felébrednek majd Jézus visszajövetelekor, a hitetlenek pedig az 1000 év után. (Lásd később)

Ahogyan Lázárt is feltámasztotta a sírból, úgy fogja a hívőket is feltámasztani sírjukból a feltámadás napján. Lázár akkor halandó testet kapott de a megváltottak majd halhatatlant kapnak Jézus visszajövetelekor. És mi reméljük és hisszük, hogy Lázár is köztük lesz.

Nincs feltámadás Jézus feltámadása nélkül

Jézus maga volt a zsenge a feltámadottak közül, amikor fölkelt a halálból a hét első napján. (Luk 24:1-6). Pál így írja le ezt: „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak. Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor” (1Kor 15:20-23).

Egyenesen az élet fájához

Gondold el, hogy a megváltottak halhatatlan, örökkévaló testet kapnak. Micsoda átváltozás – egy szükséges átváltozás. Most senki sem láthatja Istent úgy, hogy életben maradna, de akkor a megváltottak majd szemtől szembe találkoznak Vele. (Jel 22: 4).

Szeretnéd átélni ezt az átváltozást? Igen, biztos vagyok benne. Ragadd meg az ígéretet! Isten munkálkodik benned, hogy igent mondj Jézusra – hogy ez legyen a választásod. Az elmének most kell átváltoznia, hogy halhatatlan testet kaphassunk, amikor Jézus ismét eljön. De a végleges döntést neked kell meghoznod. Isten senkit sem kényszerít. Ez az egyik olyan alapvető tény, amely megmutatja, hogy Isten a szeretet.
Amikor döntöttél, erőt is kell kérned, hogy folytathasd a vándorlást Vele! Az Ő erejével jutunk majd győzelemről győzelemre. Sok ígéret van a győzelemre. Íme ezekből néhány: „Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját” (Jel 2:10). „Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében” (Jel 3:21). „Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba” (Jel 22:14).
 
Az elme átváltozása

A megváltottak a Szentlélek erejével győzik le az Ördög támadását, és Jézus eljövetelekor átmennek azon a testi átváltozáson, ami szükséges ahhoz, hogy a Megváltóval, a mennyország angyalaival és a megváltottakkal együtt lehessenek a mennyekben. Mi a helyzet azonban az elme átváltozásával? Ez az átváltozás akkor történik majd, amikor Jézus ismét eljön, vagy már előtte meg kell történnie? Lássuk, melyek Isten szavai ezzel kapcsolatosan: „Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől” (ApCsel 3:19). „Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát” (ApCsel 2:38). „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata” (Róm 12:1-2). „Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is” (Fil 2:5). „Boldogok, a kiknek szívük tiszta: mert ők az Istent meglátják” (Mt 5:8). „Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén? Az ártatlan kezű és tiszta szívű, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra” (Zsolt 24:3-4). „És nem megy abba be (a mennyei városba) semmi tisztátalan, sem a ki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az élet könyvébe, a mely a Bárányé” (Jel 21:27).

Amikor Jézus visszajön, hogy előhozza az övéit, már csak „egy maradék” lesz Isten népéből abban az időben. (Sof 3:12-13, Jel 12:17). Ők nem vették magukra a fenevad jelét, hanem megkapták az Isten pecsétjét a homlokukra. Isten örökre sajátjának fogadta őket. A Bibliában ez található: „És monda az Úr néki (az angyalnak): Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, a kik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az utálatosságokért, a melyeket cselekedtek annak közepében” (Ez 9:4). Isten szeretetével a ő szívükben sóhajtoztak és nyögtek mindazon züllés és eltávolodás miatt, amit azoknál tapasztaltak, akik Isten népének nevezték magukat, és ők figyelmeztették az ő embertársaikat. De Isten népének csak egy „maradéka” tér meg és követi a Bárányt (Krisztust) az Ő útján. Őket elfogadta Isten, és Isten ismertetőjelét viselik homlokukon. Hitükkel elfogadták Jézus megbocsátását, igazságosságát, és a Szentlélek által erőt kaptak, hogy azt cselekedjék ami igaz. (1Jn 1:9, 2:29). János egy látomásban látta őket, amint megváltva álltak otthon a Sion hegyén. Így ír jellemvonásaikról: „Ezek azok, a kik asszonyokkal (= olyan egyházakkal, amelyek Biblia ellenes tanokat tanítanak, 2Kor 11:2 /Szerző/) nem fertőztették meg magokat; mert szüzek. Ezek azok, a kik követik a Bárányt (= Krisztust, Jn 1:29), valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül. És az ő szájukban nem találtatott álnokság; mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek” (Jel 14:1-5).

Mindezek az íráshelyek ebben a fejezetben és sok másikban is azt mondják el nekünk, hogy az elmében való átváltozásnak most kell megtörténni. Ha az elme átváltozása nem történik meg, mielőtt meghalunk, vagy mielőtt Jézus ismét eljön, akkor nem leszünk megváltva, és nem mehetünk Jézussal haza a mennyekbe. Csak a ”tiszta szívűek” mehetnek Vele, amikor újra eljön. Ez az a „gyümölcs”, amely le lesz aratva.

Az aratás

A Biblia egyértelművé teszi, hogy amikor a figyelmeztetések, valamint a kegyelem és megváltás üzenete tisztán elhangzott (kinyilatkoztatik) az egész világ előtt, akkor jön el ismét Jézus Krisztus, a világ Megváltója az ég felhőiben. (Mt 24:14 és Jel 14:6-12). Akkor kezdődik az aratás. János apostol így ír erről: „És láttam, és íme egy fehér felhő; és a felhőn ült valaki, hasonló az embernek Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló. És más angyal jött ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, aki a felhőn ült: Indítsd a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt. Bocsátá azért, aki a felhőn ült az ő sarlóját a földre; és learattatott a föld” (Jel 14:14-16).

Ez a szöveg újabb bizonyíték arra, hogy amikor Jézus Krisztus eljön az övéiért, akkor – szimbolikusan – érett termést fog aratni. Azokat aratja le akik – Isten kegyelmével és erejével – jellemükben hasonlítanak Jézus jellemére és értelemvilágára. Átváltoztak, és Krisztus jóságát, tisztaságát, hitét és szeretetét tükrözték életükben. Isten kegyelme által és a Szentlélek erejével az ő életükben örömmel tartják meg Isten parancsolatait és Jézus hitét. (Jel 14:12; 1Jn 5:2-3).

Pál ír erről az átalakulásról, amelynek még most kell megtörténni életünkben, a kegyelem ideje alatt: „Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől” (2Kor 3:18). És „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem” (Gal 2:20). „De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt. Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk” (Gal 5:22-25). János apostolnál ezt így találjuk: „Ha tudjátok, hogy ő igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tőle született” (1Jn 2:29). Továbbá: „Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba” (Jel 22:14). Az érett termésért jön el Krisztus, azokért, akik keresztre feszítették az ÉN-t, és akik Isten kegyelme és ereje segítségével Krisztus jellemét jelenítik meg életükben.

Királyok Királya és uraknak Ura

A Biblia arról ír, hogy az utolsó időkben a világ romlott erői harcolni fognak Krisztus ellen, és azok ellen, akik mellette állnak: „Ezek a Bárány (Krisztus) ellen viaskodnak és a Bárány meggyőzi őket, mert az uraknak Ura és a királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is” (Jel 17:14). Amikor Jézus ismét eljön, úgy érkezik, mint a királyok Királya és az urak Ura, teljes dicsőségében: „És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig” (Mt 24:30-31).
Olvastuk, hogy Jézus hatalommal és nagy dicsőséggel érkezik majd. A megváltottaknak, akik majd akkor egy pompás testet kapnak, nem okoz majd gondot az Ő dicsőséges megjelenése. Ők csak gyönyörködni fognak és ezt mondják: „Íme Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!” (Ésa 25:9).

Milyen dicsőséges nap! Egy felszabadító nap! Egy megváltó nap!

El tudod-e képzelni, milyen örömteli nap lesz ez mind a halottaknak akik feltámadnak a sírokból és mind az élő megváltottaknak, amikor felismerik, hogy a Megváltó az akit jönni látnak? Róla tettek bizonyságot. Ellenkezésbe, üldöztetésbe és halálba ütköztek. De van-e jelentősége mindazon nehézségeknek, amik voltak, amikor most valójában átélhetik azt, amit hirdettek? Most értik meg igazán, hogy az ellenállás és a nehézségek amik voltak semmit sem számítanak mindazzal a felülmúlhatatlan dicsőséggel szemben ami most rájuk vár. A királyok Királyát és az urak Urát látják most, amint jön, hogy elvigye az övéit. Boldogságuk túláradó, arcuk fénylik és ragyog a boldogságtól. Leírhatatlan az öröm, amit a megváltottak éreznek, amikor meglátják szeretett Megváltójukat, az angyalokat és azokat a szeretteiket, akik hittek az Úrban haláluk pillanatáig.

Akkor minden tekintet a Megváltóra irányul és ahogy azt már olvastuk Isten szavából, a megváltottak felemelkednek a felhőkbe, hogy az Úrral találkozzanak az égben. Milyen fantasztikus élmény lehet felemelkedni a levegőbe megdicsőülten, szabadon és megváltva! Most Isten közelében vannak. Most már nem zavarja őket többé az ellenség. Most biztos kezekben vannak.

Amikor így felemelkednek a mennyekbe, a csillagvilágon át, a Tejút, a galaxisok és bolygók mentén egészen a mennyek országába, örömteli szívvel felsóhajthatnak: megváltva, végre megváltva a Bárány vérének ereje által! Most megpihenhetnek. Itt nincs ördög, üldözők, rablók vagy emberi parancsolatok. Itt a béke, a szeretet, az öröm, a barátságosság uralkodik… mindaz, ami a lélek gyümölcseiből ered.
Az ezer év – ítélet a mennyben

A Biblia azt mondja, hogy a megváltottak 1000 évig a mennyekben lesznek. Az így szól: „És láttam királyi székeket, és leültek azokra, és adaték nékik ítélettétel; és láttam azoknak lelkeit, akiknek fejüket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és a kik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig” (Jel 20:4). Egy másik szövegben pedig ez található: „Nem tudjátok-e, hogy a szentek (a megváltottak) a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-e a legkisebb dolgokban való ítéletekre?” (1Kor 6:2).

Tehát a megváltottak fognak ítélkezni a mennyben. Kik fölött fognak ítélkezni? Ugyanis a megváltottak már túl vannak az ítéleten - felmenttettek és megválttattak. Jézus nagy gonddal nézte át az ügyeiket. A Biblia így írja le ezen ítélet kezdetét: „Néztem, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leült, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz; tűzfolyam folyt és jött ki az ő színe felől; ezerszer ezren szolgálának neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte; ítélők ültek le, és könyvek nyittattak meg” (Dán 7:9-10).
Pál apostol egyértelművé teszi, hogy minden embernek számot kell vetnie életéről: „Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek” (Róm 14:12). Nem csoportosan, hanem egyénenként veszünk el vagy váltatunk meg.

A legtöbb ember, aki Jézus visszajövetelének pillanatában a földön él, nem megy a mennybe. Az idők alatt eldőlt, hogy nem lesznek megváltva, de a végleges ítéletüket még nem kapták meg. Most a megváltottak belenézhetnek a mennyei elszámolási könyvekbe és megláthatják, hogy mindazok, akik elvesztek, igazságosan lettek elítélve. Lehet, hogy egy férfi hiányolja a feleségét és azon tűnődik, hogy ő vajon miért nem került a mennyországba. A mennyország könyveibe minden fel lett írva és a megváltottak fognak ítélkezni. Ők látni fogják, hogy mindenki igazságos ítéletet kapott. Mi emberek csak kívülről látjuk embertársainkat de Isten a szívünket nézi. Tud a legkisebb vétekről is, amit nem ismertünk be. Az pontosan le van írva a mennyország könyveiben és ennek szemléléséhez kapnak most engedélyt a megváltottak. A meg nem váltottakat cselekedeteik alapján ítélik majd meg. Ezért tőled most ezt kérdezzük: Szeretnéd, hogy mások belelássanak életedbe? Hogy lássák milyen cselekedetekkel csaptad be önmagad? Meglássák azt a bűnödet, amit úgy követtél el, hogy senki sem tudott róla? Ha nem akarod, hogy a megváltottak belelássanak tisztátalan, életedbe, akkor MOST kell elhatároznod, hogy minden bűnödet átadod Jézusnak, hogy Ő eltörölje azokat. A megváltásnak azonban feltételei vannak. Jézus mindent megtett azért, hogy neked és nekem örök életünk lehessen, de rajtad és rajtam múlik, hogy elfogadjuk-e a megváltás ajándékát. A Megváltó hívása egyértelmű: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1Jn 1:9). Barátom, ne hagyd, hogy a bűn megmaradjon az életedben! Add azt át Jézusnak. Imádkozz erőért és bátorságért, hogy el tudj számolni azokkal, akik ellen vétkeztél, és a végső megbocsátást megkapod Jézusnál. Akkor megszabadulsz a bűneidtől, és ha megmaradsz Jézusnál, te is ott leszel és ítélkezhetsz ahelyett, hogy mások lemeztelenítsenek és elítéljenek. Isten segítsen mindnyájunknak, hogy ne legyünk kemények és büszkék, hanem alázkodjunk meg az Úr előtt. Az alázatnak meg kell előznie a tiszteletet. MOST, a kegyelem napjaiban kell megalázkodnunk az Úr előtt, hogy megtisztulhassunk a Bárány vére által, és készen álljunk az Ő újbóli eljövetelére.

A Sátán 1000 éves „megkötözöttsége”

Láthattuk, hogy a megváltottak 1000 évig lesznek a mennyekben, és ítélkezni fognak. Mi a helyzet vajon az istentelenekkel? Ők itt élnek majd a földön azalatt az 1000 év alatt, amíg a megváltottak a mennyben lesznek, vagy mi történik velük?

Már olvastuk, hogy Jézus újbóli eljövetelekor teljes dicsőségében érkezik. A megváltottak képesek lesznek szembenézni ezzel a ragyogással, de a Biblia azt mondja, hogy csak a szívükben tiszták láthatják meg Istent. Akiknek NEM tiszta a szívük, és nem kaptak dicső testet, nem láthatják Istent élve. Ezért, amikor Jézus ismét eljön, az istentelenek meghalnak az Ő dicsőségének látványától. A Biblia így ír Jézus visszajöveteléről: „És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttaték. És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejtették magokat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba; és mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, a ki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?” (Jel 6:14-17). Csak a megváltottak bírnak majd megmaradni, és élve szembenézni Istennel, mert a szívük tiszta és dicső testet kaptak. A többieknek halandó a testük, és szívük bűnökkel teli. Ők nem fogják tudni elbírni Jézus dicső eljövetelének pompáját. Nem tudnak majd Jézussal szembenézni. Ezért meghalnak. A hegyeknek és a kőszikláknak kiáltanak: „Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől.”

Tehát az istentelenek meghalnak Jézus újbóli eljövetelének láttán. Ezért Sátán anélkül fog körbejárni a földön, hogy bárkit is el tudna csábítani. A Bibliában a következőt olvashatjuk erről: „És láttam egy angyalt leszállani a mennyből, akinél volt a mélységnek kulcsa, és egy nagy lánc a kezében. És megfogta a sárkányt, azt a régi kígyót, aki az ördög és Sátán, és megkötözte azt ezer esztendőre, és vetette őt a mélységbe, és bezárta azt és bepecsételte ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre” (Jel 20:1-3). Sátánt akadályozzák a körülmények. Nincs kit elcsábítania. A megváltottak a mennyekben vannak, az istentelenek pedig meghaltak Jézus eljövetelekor. A Biblia így írja le ezt a helyzetet: „Íme az Úrnak napja jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról.” (Ésa13:9). Sofóniás próféta így ír erről: „Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is. Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja. Kürtnek és tárogatónak napja a megerősített városok ellen és a büszke tornyok ellen! És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérük, mint a por, és testük, mint szemét. Sem ezüstjük, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának” (Sof 1:14-18). Jeremiás próféta szavait is idézzük erről az állapotról. „Nézek a földre, de íme kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága! Nézek a hegyekre is, íme reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak! Nézek és íme egy ember sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek. Nézek, és íme a bő termő föld pusztává vált; és minden városa összeomlott az Úr előtt, az ő haragjának tüze előtt!” (Jer 4:23-26).

Az 1000 év eltelte után

Mi történik majd az 1000 év elteltével? Akkor az istentelenek felkelnek a sírjaikból. Lesz egy új feltámadás, a második feltámadás. A Biblia ekképpen írja: „A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő” (Jel 20:5). Így az 1000 év után ismét rengeteg ember lesz a földön. Megtelik minden, meg nem váltott emberekkel, azokkal, akik nem Jézust választották, és nem akarták követni az Ő lába nyomát. (1Pt 2:21-24). Most ismét felkelnek, egy nem dicső testben, nem úgy mint a megváltottak, hanem úgy, ahogyan régen itt a földön voltak, kapzsisággal, zűrzavarral és bizonyítási vággyal a gondolataikban.

De nem csak a meg nem váltottak térnek vissza. Sátán is kiszabadul rabságából. Most számára ismét sokan vannak, akiket el lehet csábítani. A Biblia szerint: „És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából” (Jel 20:7). Majd ekképp folytatódik: „És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye. És feljöttek a föld szélességére, és körülvették a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemésztette azokat” (Jel 20:8-9).

Ez Góg és Magóg harca. Van, aki azt állítja, hogy ez a harc az 1000 év előtt következik be, de itt olvastuk, hogy az 1000 év letelte után lesz. Sátán összegyűjti a hitetleneket és megtámadja a szeretett várost, az új Jeruzsálemet, amely a mennyekből szállt alá a földre, mint a menyasszony, akit feldíszítettek a vőlegény számára. A Jelenések könyvének következő fejezetében ír erről a Biblia: „És én János láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony” (Jel 21:2).

Az új Jeruzsálem alászáll az Olajfák hegyére

Zakariás próféta leírja, hogy a mennyei város, az új Jeruzsálem az Olajfák hegyére fog alászállni. Ekképpen: „És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén ketté válik, kelet felé és nyugat felé, igen nagy völggyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad. És az én hegyem völgyébe futtok, mert a hegyközi völgy Azálig nyúlik, és úgy futtok, a mint futottatok a földindulás elől Uzziásnak, Júda királyának napjaiban. Bizony eljön az Úr, az én Istenem, és minden szent vele” (Zak 14:4-5).

Itt láthatjuk, hogy a szentek, akik 1000 évig a mennyekben voltak, ott lesznek, amikor a mennyei város, az új Jeruzsálem leszáll az Olajfák hegyére. Hiszen egyértelműen azt olvastuk, hogy „bizony eljön az Úr, az én Istenem, és minden szent vele.” A megváltottak ezek szerint ismét lejönnek a földre. De mielőtt Isten megteremti az új mennyet és az új földet, ahol az igazságosság lakozik, kitör a Góg és Magóg háborúja. Olvastuk, hogy Sátán megtámadja a mennyei várost, az új Jeruzsálemet. Minden meg nem váltott embert összegyűjt Isten, Isten angyalai és a megváltottak elleni harcra. Sátán és a megváltatlanok bekerítik a várost, hogy elfoglalhassák azt, de akkor valami váratlan és meghatározó fog történni. Akkor tűz zuhan le az égből és elemészti őket. Ez lesz a végső kitörlése Sátánnak és angyalainak, a „fenevadnak”, „a hamis prófétának” és mindazon egyházakhoz és vallási közösségekhez tartozó embereknek, akik nem Jézust választották személyes megváltójuknak. (Jel 20:7-10). Most megélik választásuk gyümölcsét. Saját utat választottak, nem Jézusét. Most így szólnak majd vezetőikhez: Miért vezettél minket rossz utakon? Miért hitetted el velünk, hogy vétkezhetünk a kegyelem által és mégis meg leszünk váltva? Miért hirdettél egy ”béke és nincs veszély-üzenetet? De most már késő. Elvesztek, örökre elvesztek.

Péter apostol azt írja a második levelében, hogy „az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek” (2Pt 3:10). János szerint: „A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és utálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál” (Jel 21:8). Láttuk, hogy a Biblia a tűztengert a második halálnak nevezi. (Jel 20:14). Ha valamit pokolnak nevezhetünk, akkor annak az istentelenek e borzasztó kínjának kell lennie. A Biblia azt mondja, hogy „megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint” (Jel 20:12-13). „És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték” (Jel 20:15).

Malakiás próféta így ír a büntetésről a tűztengerben: „Mert íme, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat” (Mal 4:1).

A hitetlenek szalmaként égnek majd. A nyers és hosszú szalmaszál sokáig ég. A kicsi és száraz szalmaszál csak rövid ideig. Ez azt jelképezi, hogy lesznek, akiknek hosszú lesz a büntetésük és fájdalmuk, másoké pedig rövid. Mindenkit cselekedetei szerint büntetnek. Sátán bűnhődik majd a leghosszabb ideig. A tűztengerben átélt büntetés és kín, halállal ér véget. Akkor minden gonoszság okozója megszűnik. A istentelenek eltűnnek a tisztítótűzben – a gyökér és ág is. Sátán a gyökér, követői az ágak. A törvény büntetése beteljesedett, az igazságosság követelményei teljesültek. Az ég és a föld hirdeti, hogy Isten igazságos.

Akkor nem lesz több halál és fájdalom, bánat és csalódottság, kapzsiság és fajtalankodás mert a gonoszság okozója már nincs többé.

Új ég és új föld

Ebben az időszakban teremt Isten új eget és új földet. János így írja le ezt az új, fantasztikus alkotást: „Ezután láttam új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt; és a tenger többé nem volt” (Jel 21:1). Mindaz, ami elpusztult a bűn miatt, most újrateremtődik. Az új föld a megváltottak örök otthona lesz. „Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak” (Zsolt 37:29).

Azért, hogy a jövőbeni örökségünk ne váljon túl anyagiassá, sokan igyekeztek éppen azokat a dolgokat „lelkiekké” tenni amitől azt érezzük hogy ez az otthonunk. Krisztus biztosította tanítványait afelől, hogy távolléte során előkészíti helyüket atyja házában. Akik hisznek Isten szavában, ne legyenek tudatlanok a mennyei otthon felől. Ennek ellenére igaz, hogy „Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek” (1Kor 2:9). Szavakkal nem lehet kifejezni mindazt, ami az igazakra vár. Csak azok fogják ezt megérteni, akik át is élik. Az emberi agy képtelen felfogni Isten Paradicsomának dicsőségét.

A Bibliában a megváltottak örökségét szülőföldnek nevezik. (Zsid 11:14-16). A mennyei pásztor ott vezeti nyáját az élő forrásokhoz. Az élet fája minden hónapban terem gyümölcsöt, és a fa levelei orvosság a népnek. Kristálytiszta folyók vannak ott, a partok mentén fák suhognak és hűvös árnyékot vetnek Isten népének ösvényére. Hosszan elnyúló mezők szép dombokba ívelnek át és fölöttük magaslanak a hatalmas hegyek. Ezeken a békés helyeken, és az élő folyóvizek mentén lakik majd Isten népe, aki eddig zarándok és vándor volt.

„Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban” (Ésa 32:18). „Nem hallatszik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget” (Ésa 60:18). „Házakat építenek, és bennük lakoznak, és szőlőket plántálnak, és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim” (Ésa 65:21-22).

„Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike” (Ésa 35:1). „A tövis helyén ciprus növekedik, és bogács helyett mirtusz növekedik, és lesz ez az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, amely el nem töröltetik” (Ésa 55:13). „És lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik” (Ésa 11:6) „Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén” (Ésa 11:9).

A mennyben nincs fájdalom. Ott nincsenek könnyek, nincs temetés, még a szomorúság jele sem található. „És a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jel 21:4). „És nem mondja a lakos: beteg vagyok! a nép, a mely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer” (Ésa 33:24).

Ott lesz az új Jeruzsálem, az új föld fővárosa, „és leszel dicsőség koronája az Úr kezében, és királyi fejdísz Istened kezében” (Ésa 62:3). „Benne volt az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló volt a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz” (Jel 21:11) „És vigadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatszik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava!” (Ésa 65:19). „Íme az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük.” (Jel 21:3).

A szent városban nincs éjszaka. Senkinek sem lesz szüksége pihenésre. Senki sem fárad bele Isten akaratának teljesítésébe és az Ő tiszteletébe. Folyton érezzük majd a reggelek frissességét, és ez sohasem ér véget. „És nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké” (Jel 22:5). Egy fény fogja túlragyogni a napsugarakat ami nem lesz vakító, de mégis sokkal erősebb, mint amilyennek a déli napot érezzük. Isten és a Bárány dicsősége betölti a szent várost egy olyan fénnyel, amely sohasem tűnik el. A megváltottak a napmentes dicsőségben léteznek majd egy örök naptól.

„És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány” (Jel 21:22). Isten népe abban a kiváltságos helyzetben van, hogy szabad és nyílt közösségben él az Atyával és a Fiúval. „Mert most tükör által homályosan látunk” (1Kor 13:12). A természetben és Isten emberekkel szembeni cselekedeteiben az Ő tükörképét látjuk. De akkor szemtől szembe látjuk majd őt, elválasztó fátyol nélkül. A Ő közelében leszünk és látni fogjuk dicsőségét.

Isten szeretetének győzelme

Ott megértik a megváltottak, mennyire pontosan ismeri őket Isten. Akkor igazán és szépen megmutatkozni az a szeretet és rokonszenv, amit Isten a lelki élet alapjává tett. A tiszta összetartozás a szent lényekkel, a harmonikus közösség az angyalokkal és minden idők igaz embereivel, akik „megmosták ruháikat és kifehérítették azokat a Bárány vérében”, a szent kötelék, amely egyesíti a mennybéli és a földi családot, ezek mind részei a megváltás boldogságának.

A halhatatlanok ott örök boldogságban élhetik meg az alkotó erő csodáját, az Alkotó szeretetének misztériumát. Nem lesz semmilyen gonosz vagy ravasz ellenség, aki bárkit is arra csábítana, hogy elfelejtse Istent. Minden képesség kifejlődik és minden jó terv megvalósul. A tudás elsajátítása nem fogja kifárasztani a gondolatokat vagy felemészteni az erőket. Ott a legnagyratörőbb tervek is megvalósulnak, a legnagyobb elvárások és a legmagasabb célok is valósággá válnak. Mégis lesznek majd újabb magasságok, amiket el kell érni, újabb csodák, amelyekben el lehet merülni, újabb igazságok, amikbe meg lehet kapaszkodni, és új kihívások a test és lélek erőinek.

A világmindenségben minden nyitva áll a megváltottak előtt. A halál és az elfáradás korlátaitól mentesen mozoghatnak a mennyben a távoli bolygókhoz, amelyek mélyen szomorkodtak az emberek boldogtalansága miatt, de ugyanakkor visszhangzottak az örömdaltól minden egyes ember megváltásának alkalmával. Leírhatatlan örömmel részesülnek a föld gyermekei olyan lények boldogságából és bölcsességéből, akik sohasem vétkeztek. A tudás olyan kincseiből részesülnek és nyernek betekintést, amely Isten teremtő munkájának időtlen tanulmányozásából fakad. Megtisztult tekintettel pillantanak a teremtő munka csodájára - naprendszerek és égitestek és csillagrendszerek - amelyek törvényes rendben keringenek Isten trónja körül. Mindenre, a legkisebbtől a legnagyobbig a Teremtő neve van ráírva. Mindenen megtalálható az ő korlátlan hatalmának jegye.

Amint az örökkévalóság évei telnek, egyre gazdagabb és csodálatosabb dolgokat fedeznek fel Istenről és Jézusról. Amint a tudás növekedik, úgy gyarapodik a szeretet, az irgalmasság és a boldogság. Minél többet tudnak meg a megváltottak Istenről, annál jobban csodálják Őt. Amikor Jézus felfedi előttük a megváltás titkát és azt, amit a Sátán elleni küzdelemben elértek, még nagyobb odaadással fordulnak majd felé. Annál nagyobb ünnepélyességgel játszanak az aranyhárfákon, miközben ezrek és tízezrek hangja egyesül a dicsőítő dalban.

„Sőt hallottam, hogy minden teremtett állat, amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké” (Jel 5:13).

A nagy küzdelem véget ért. Nincs többé bűn, és nincsenek bűnösök. Az egész világegyetem megtisztult. A végtelen nagy teremtettséget tökéletes harmónia és boldogság tölti be. Tőle, aki mindent teremtett, árad az élet, a fény és az öröm a határtalan téren át. Élők és élettelenek - a legparányibb atomtól a legnagyobb csillagig - tökéletes szépségükkel és felhőtlen boldogságukkal hirdetik, hogy Isten a szeretet (E. G. White: A nagy küzdelem 602. old.).

Az örökkévalóság határán

Korunk jelei egyértelműen arra mutatnak, hogy Jézus Krisztus a világ megváltója hamarosan ismét eljön. Addig azonban meg kell vívnunk a harcunkat. A jó és a rossz közötti harc egyre erőteljesebb lesz, amíg véget nem ér. Az utolsó esemény nagyon gyorsan zajlik majd le, akárcsak a szülő nő fájásai. (Sof 1:14, Róm 9:28 és 1Thessz 5:1-3). Ezért számunkra életfontosságú, hogy most álljunk Jézus mellé, nap mint nap, óráról órára, percről percre, másodpercről másodpercre.

Jézus azért jött a földre, hogy példa legyen nekünk. Isten volt, de lealacsonyította magát, és isteni voltát emberibe öltöztette. Bár Ő Isten volt, emberként jött el. (Jn 1:1-3,14 és Fil 2:5-8). Emberként megmutatta nekünk, hogyan győzhetünk. Ahogyan Jézusnak földi élete során Istentől kellett erőt kérnie, hogy bűntelenül élhessen, úgy mi is kaphatunk erőt, hogy minden egyes csábítást legyőzzünk. „Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanemha én bennem maradtok” (Jn 15:4-5). Ő sohasem csal meg! Ha elesünk, azonnal térjünk vissza Jézushoz és fogadjuk el kinyújtott karját, bánjuk meg amit tettünk, ismerjük be bűnünket és fogadjuk el Jézus kegyelmezését, hogy ismét megváltó kapcsolatunk legyen vele. (1Jn 2:1-2).

Az elmét meg kell tisztítani Jézus újbóli eljövetele előtt

A Biblia azt írja, hogy ami nem tiszta, nem kerül be Isten országába. (Jel 21:27). Ezért, amikor Jézus eljön, nem azért jön majd, hogy megváltson minket a bűneinktől vagy megtisztítsa az elménket a tisztátalanságtól. Nem, ezt a megtisztítást Jézus újbóli eljövetele előtt kell véghezvinni, hogy Vele mehessünk, amikor eljön az övéiért. (1Thessz 5:23; Ef 1:4, Ef 5:27; Jel 7:14; Jel 14:1-5).

Jézus értünk halt meg. Vére érted és értem folyt a Golgota keresztjén. De mindenki aki hisz Benne, nem veszik el, hanem örök élete lesz. (Jn 3:16). Fogadjuk el ezért most a kegyelem és megváltás ajánlatát, és fogadjuk el az Ő általa adott erőt, hogy élhessük az új életet! Neki elég ereje van!

Állj mindig készenlétben!

Próbáljuk meg mindig Isten akaratát teljesíteni, és fordítsuk elménket a menny felé. Akkor újabb és újabb győzelem vár ránk keresztény életünkben. Az utolsó nagy összecsapásban azok, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, nem a ”fenevad jelét” kapják, hanem – Isten kegyelmével – ”Isten pecsétjét” veszik majd homlokukra. (Jel 13:16, 14: 9-10; Ez 9: 4; Jel 7:2-4; Jel 22:14). Én azért imádkozom, hogy te és én mindig készen álljunk. Akkor Jézus Krisztussal, a világ Megváltójával mehetünk a dicsőséges mennyei otthonba, amikor Ő hamarosan eljön szent angyalaival, hogy magával vigye hűséges népét. (Thessz 4:15-17). Reméljük, ott találkozunk veled!

Üdvözlettel:
Bente és Abel Struksnæs

• Harc a kulisszák mögött
• Jön a király
• Harc az elmében

[Back to the Main Page!]